Eredetileg nem erről akartam írni, hanem a Kiberiádáról, Stanisław Lem lengyel sci-fi író méltán híres művéről.
Meg kell vallanom, hogy bár nagyon szeretem a science fictiont, Lemhez eddig még nem volt szerencsém egészben, csak részleteket olvastam tőle. Most azonban ennek vége, mert megkaptam a Lem összes második részét (és igen-igen kíváncsi vagyok rá, hogy vajh hol lelhető fel az első...). Ebben a Pirx pilóta kalandjai, a Kudarc, a Kiberiáda és az Amit a robotok mesélnek szerepel. A Kudarc regény, egy idegen civilizációval való sikertelen kapcsolatfelvételi kísérlet krónikája. A Pirx pilóta kalandjai elbeszéléseket tartalmaz különböző mondanivalókkal és témákkal, összekötő kapocs közöttük a főszereplő. Az utolsó két gyűjteményben pedig mesék vannak. Olyan mesék, amiket mindenki hallott gyerekkorában, a szüleitől, az ovodában, az agyonnyúzott mesekazettákról. Ezen kívül mesék erkölcsről és erkölcstelenségről, halandóságról és az idő végtelenségéről, kapzsiságról és az egyetemes jóságról. A könyvet Murányi Beatrix - szerintem egyszerűen zseniális ("hűséges Robodrija, amely a visszacsaholás elve alapján működött") - fordításában élvezheti a magyar olvasó.
Valami ilyesmit akartam írni. Ennyi meg is volt, ez se igazán tetszett, mert könyvajánló szaga van, bár ez azon könyvek közé tartozik, amit tiszta szívből ajánlok mindenkinek, aki a papírra vetett kacskaringók dekódolásában élvezetet lel. De tovább nem ment. Egyszerűen képtelen vagyok szavakba önteni, mit érzek erről a könyvről, mert egyszerre nevetséges és szomorú, egyszerre képtelen és ijesztően valóságos.
És akkor eszembe jutott, hogy ismerek ám én még egy ilyen könyvet. A Galaxis Útikalauz szintén ezeket tudja, csak máshogy abszurd, máshogy nevetséges, másképp szomorú és másképp valóságos. De arról se tudok írni.
Mint ahogy nem tudok írni a kedvenc animéimről sem, a kedvenc filmjeimről és a kedvenc zenéimről sem. Mást nem tudok tenni, minthogy leírom a címüket: olvassátok, lássátok, hallgassátok ti is. Érezzétek a végtelenséget.
Hm, micsoda kozmikus gondolatok.
