Murphy törvénye: Ami elromolhat, az el is romlik.2005 nyarán elég sok minden történt velem. Illetve gondolom nem több, mint máskor, de a lakásfelújítás révén sokkal többnek tűnt. Ebből is kerekedett pár blogbejegyzés, amiket most egybeszerkesztve és kissé kijavítva most ti is elolvashattok.
Kiegészítése: Ami többféle módon is elromolhat, az úgy romlik el, hogy a lehető legnagyobb kárt okozza.
Úgy kezdődött, hogy elutaztunk Szlovéniába. Illetve Horvátországba. Illetve az úgy volt, hogy először el akartunk menni a Triglav nemzeti parkba (oda idén aztán el is jutottunk, meg is másztuk a Triglavot, de ez most nem tartozik szorosan történetünkhöz, mert két évvel később történt). Sok órányi autókázás után megálltunk egy kempingben, sátrat vertünk, aludtunk.
Az éjjel elkezdett esni. És esett. És esett. Reggel már nem esett, mert zuhogott. Az alvós ruhánkban beültünk az autóba, és vártunk. Közben mintha dézsából (dézsá-vűből) öntenék. Az autóban várakozni annyira nem volt jó, mert ez nem egy nagy autó, mondjuk lakóautó, de nem is egy kisbusz, hanem egy 198x-es Skoda Fabia volt. Amikor 11-kor még mindig nem állt el, begyűrtük az összes vizes cuccot a kocsiba, és addig autóztunk, amíg nem találtunk egy napos, száraz kereszetződést. Ott szárítkoztunk.
Egyébként attól a másfél naptól eltekintve, amikor a tengerparton voltunk (Murphy kitétele szabadságon?), végig esett...
A Plitvicei tavaknál is voltunk, ott is esett az eső, amúgy ott azért egy kicsit túráztunk (meg is áztunk), kár, hogy nagyon turistoid... A belépővel jól stikliznek, mert k. drága, de amúgy meg nincs bekerítve szal anélkül is be lehet menni, egy út van, ahol elkérnék a jegyet, de csak elkezdtük a hátizsákot bontogatni, mutatta hogy húzzunk tovább... Amúgy tkp még "nyertünk" is rajta, mert a kétnapos jegyet a második napon eladtuk olcsóbban mint az egynapos jegy ára, tehát a vevő olcsóbban kapott jegyet mintha a pénztárnál vette volna, a jegy eredeti árából levonva a kapott összeget nekünk is olcsóbb volt a jegy mint az egynapos, mindenki jól járt, csak a Park nem, ja de ők is, mert nem is kellett volna jegyet venni, lásd fent.
Az utolsó nap már nem volt annyi pénzünk, hogy bemenjünk a kempingbe, ezért csak úgy az út szélén sátoroztunk. Esett, úgyhogy néztük, hogy nem lehetne-e valami fedett helyre menni. Az út mentén volt egy csomó szétlőtt ház, hát bementünk egy (volt-)iskola kinézetűbe. Nagyon bizalomgerjesztő volt, balra az első teremben néhány cirillbetűs matekkönyv szétszaggatva-szétdobálva, 2 db 1x2x3 méteres (valószínűleg tankba való) akkumlátor, jobbra egy öltöző, na ott kapott találatot, a tetőn lévő lyukon barátságosan csorgott az esővíz. Ezek után úgy döntöttünk, hogy inkább a sátor. Aznap éjjel aludtunk a legjobban.
Arra érkeztünk haza, hogy otthon "lakásfelújítás" van, ami annyit jelent, hogy naponta megjelenik 1-2 "mesterember" a lakásban, kb 1-4 órával a megbeszélt időpont után, és elrontanak valamit ami addig szép volt és működött. A padlólakknak olyan szaga volt hogy majdnem megfulladtam tőle, még szerencse, hogy kétszer kellett lekenni vele a padlót, mert az elsőt elszúrták, az asztalos pont most mondta le hogy jön összerakni a szekrényt ami azért nagyon jó, mert holnapra jönnek a festők és addigra el kéne vinni az ebédlőből, a zongorára ha csak ránézek kiráz a hideg, és a szemben lévő építkezés miatt éppen a járdát fúrják a házunk előtt.
Igaz, később kiderült, hogy a zongora (legyünk őszinték: csak pianínó, és fogója is volt) nem is olyan vészes, egy ismerősömmel megfogtuk, és vittük, pedig korábban azon gondolkoztunk, hogy az építkezésről kellene munkást szerezni. Aztán laza levezetésként még a kanapét is helyretettük, úgy-ahogy, kissé féloldalsra... Végül sikerült asztalost is szerezni, estére megjött a szegőléc-tömítő, szal minden készen állt ahhoz hogy a festők - kik állítólag 3 nap alatt végeznek az egésszel - ma reggel 7-kor hozzákezdhessenek a munkához. Én magam kimaradtam a feszült várakozásból, ugyanis csak 9-kor sikerült fölkelnem, de persze a festők sehol. Nosza, rájuk telefonálunk, amikoris az ürge közülte, hogy "éppen most mondtak fel a munkásai, csak tegnap este elfelejtettek neki szólni" (igaz, a Virágnál már előfordult a fordítottja, de ez tán mégsem a maffia). Na mindegy, ezt ejtettük, most hívtunk másik festőt (már nem is számolom hogy hanyadik), közben felhívtuk az asztalost, bár az még csak laza egy órás késésben volt, de az meg "itt áll egy munkában és bedöglött az egyik gépe", na az se jön. Szal a kanapé még egy darabig így marad, felfordítva.
Az asztalos nem is jött meg egész nap, viszont van festő, állítólag holnap reggelre jön, rögtön el is küldött festékért, de hogy mi a fenéért nem tudja a kocsijában elhozni az rejtély, szal én hoztam haza a 16 liter diszperzitet, a biciklikerék gyanúsan szorult alatta, de most már mindegy mindegy. Ja de közben majd jön a vízvezetéxerelő is, mert a festéshez le kell venni a radiátort, a tapétával nem tudom hogy mi lesz, a festő szerint le kell kaparni a vakolatig, szerintem meg a jó ***** anyukáját, ha ebből a egyszer kikerülünk rögtön 3 gyertyát is gyújtok a templomban, pláne ha közben a kénköves istennyila belecsap az összes gyanús, megbízhatatlan, alkoholista balkáni "mesterembebe" akik itt szabadlábon kószálnak miközben a börtönökben létszámhiánnyal küszködnek.
A fentiek szerint nagyjából lement a dolog, már elkedződött a suli, amikor -- mintegy utórengésként -- jött egy vízvezetékszerelő. Ezt a postot nem szerkesztem hozzá a többihez, inkább szó szerint másolom ide:
Ez nagyon lol. Ma volt nálunk egy vízvezetékszerelő, hogy felrakja az új csapot. Átlyukasztotta a falat a konyha és a nappali között...
